Szeretnék veletek megosztani pár képet a kirándulásunkról és egy rövid beszámolót.
Az útvonalunk Vép-Kazincbarcika-Eger-Balkány-Debrecen-Hortobágy-Vép. Mind ezt 3 nap alatt tettük meg ami nem kevés kb. 1250 km volt ja és tikkasztó hőség még a klíma sem segített.
Csütörtökön éjfélkor indultunk, mert Peti azt mondta, hogy így Pesten nem kell forgalomba menni, gyorsan átmegyünk rajt (a GPS be sem vitt minket Pestre :)))) De annyi jó volt a dologba, hogy nem volt + 30 fok. csak 22 :). Út közben azért pár pihenőt meglátogattunk, mert hát én nem tudom visszatartani (de bár csak tudtam volna a nyilvános WC-k állapota hát lehetne mit takarítani. Nem tudom, de aki itt ezt csinálja az otthon is ilyen lehet?) Szóval kb. 5,30 körül lehetünk Barcikán ahol Peti tesója lakik. Már vagy 3 éve nem találkoztunk volt is a fiúk közt nagy öröm. Meg állapították ki mennyit hízott.:))) Majd lementünk a csónakázó tóra:
Nagyon szép környék, tetszik a híd amin visszafelé át is mentünk. A séta után visszamentünk reggelizni és még egy kis beszélgetés után útra keltünk. Következő állomásunk Eger volt és a Vár amit már nagyon szerettem volna látni. Útközben sok szép tájat láttunk teljes más, mint itt nálunk. Arra tele van kis hegyekkel, dombokkal gyönyörű fákkal. Meg is álltunk egy helyen ezt nem lehetett kihagyni nagyon szép volt:
Na jó azok a kukák nem kellett volna a képre :)))
Meg érkeztünk az egri várba, ahol sok kép nem készült, mert a kiállításokon fényképezni csak fénykép jeggyel lehet és én azt elfelejtettem :((
A várbörtönben azért pár képet csináltam, ott nem volt velünk tárlatvezető:
Hát nem szerettem volna ebben a korba élni, nem kímélték az embert. A várban még voltunk a Kazamatákban ahol megmutatták az ágyukat meg a híres tűzkereket és még meg is szólaltatták őket csak kicsit halkabbak voltak mint mikor a Törököket lőtték. Bementünk a Hősök termében is ahol az egri vár hős védőinek neve szerepelt egy táblára vésve. Majd megnéztük Gárdonyi Géza sírját is.:
És még egy kép a várból a kilátásra:
Egerből kb. két órás út volt még Balkányig, ahol Peti unokatestvére már nagyon várt minket minden földi jóval, és végre pihenhetünk is. Pénteken csak egy gyors látogatás volt a többi rokonnál, de szombaton mindent bepótoltunk. Jókat ettünk, ittunk és sokat beszélgettünk, mert hát az ember (vagyis mi) nagyon ritkán szánja rá magát egy ilyen hosszú útra. Vasárnap reggeli után indultunk tovább a Hortobágyra. Nagy vágyam volt már a 9lyukú hídnál sétálni. Hát teljesült.
Majd leültünk a gyógyító padra:
Voltunk egy madár kiállításon is ahol csodás kitömött madarak és más állatok voltak:
A kiállítás után elindultunk hazafelé. Útközben megálltunk egy csárdába ebédelni ahol Peti birkapörkötet én meg a szokásos rántott sajtot ettem. (minden étterembe rántott sajtot eszem). Még jó pár pihenő és a Székesfehérvári Lidl után kb. 17,30 kor értünk haza. Hát nagyon szép és hosszú út volt, de mondtam Petinek, hogy legközelebb csak tavasszal vagy ősszel menjünk nem akarok még egyszer kánikulába hosszú útra menni, pedig nem is én vezettem, na jó az utolsó kb. 100 km-t én. :)))
Az útvonalunk Vép-Kazincbarcika-Eger-Balkány-Debrecen-Hortobágy-Vép. Mind ezt 3 nap alatt tettük meg ami nem kevés kb. 1250 km volt ja és tikkasztó hőség még a klíma sem segített.
Csütörtökön éjfélkor indultunk, mert Peti azt mondta, hogy így Pesten nem kell forgalomba menni, gyorsan átmegyünk rajt (a GPS be sem vitt minket Pestre :)))) De annyi jó volt a dologba, hogy nem volt + 30 fok. csak 22 :). Út közben azért pár pihenőt meglátogattunk, mert hát én nem tudom visszatartani (de bár csak tudtam volna a nyilvános WC-k állapota hát lehetne mit takarítani. Nem tudom, de aki itt ezt csinálja az otthon is ilyen lehet?) Szóval kb. 5,30 körül lehetünk Barcikán ahol Peti tesója lakik. Már vagy 3 éve nem találkoztunk volt is a fiúk közt nagy öröm. Meg állapították ki mennyit hízott.:))) Majd lementünk a csónakázó tóra:
Nagyon szép környék, tetszik a híd amin visszafelé át is mentünk. A séta után visszamentünk reggelizni és még egy kis beszélgetés után útra keltünk. Következő állomásunk Eger volt és a Vár amit már nagyon szerettem volna látni. Útközben sok szép tájat láttunk teljes más, mint itt nálunk. Arra tele van kis hegyekkel, dombokkal gyönyörű fákkal. Meg is álltunk egy helyen ezt nem lehetett kihagyni nagyon szép volt:
Na jó azok a kukák nem kellett volna a képre :)))
Meg érkeztünk az egri várba, ahol sok kép nem készült, mert a kiállításokon fényképezni csak fénykép jeggyel lehet és én azt elfelejtettem :((
A várbörtönben azért pár képet csináltam, ott nem volt velünk tárlatvezető:
Hát nem szerettem volna ebben a korba élni, nem kímélték az embert. A várban még voltunk a Kazamatákban ahol megmutatták az ágyukat meg a híres tűzkereket és még meg is szólaltatták őket csak kicsit halkabbak voltak mint mikor a Törököket lőtték. Bementünk a Hősök termében is ahol az egri vár hős védőinek neve szerepelt egy táblára vésve. Majd megnéztük Gárdonyi Géza sírját is.:
És még egy kép a várból a kilátásra:
Egerből kb. két órás út volt még Balkányig, ahol Peti unokatestvére már nagyon várt minket minden földi jóval, és végre pihenhetünk is. Pénteken csak egy gyors látogatás volt a többi rokonnál, de szombaton mindent bepótoltunk. Jókat ettünk, ittunk és sokat beszélgettünk, mert hát az ember (vagyis mi) nagyon ritkán szánja rá magát egy ilyen hosszú útra. Vasárnap reggeli után indultunk tovább a Hortobágyra. Nagy vágyam volt már a 9lyukú hídnál sétálni. Hát teljesült.
Majd leültünk a gyógyító padra:
Voltunk egy madár kiállításon is ahol csodás kitömött madarak és más állatok voltak:
A kiállítás után elindultunk hazafelé. Útközben megálltunk egy csárdába ebédelni ahol Peti birkapörkötet én meg a szokásos rántott sajtot ettem. (minden étterembe rántott sajtot eszem). Még jó pár pihenő és a Székesfehérvári Lidl után kb. 17,30 kor értünk haza. Hát nagyon szép és hosszú út volt, de mondtam Petinek, hogy legközelebb csak tavasszal vagy ősszel menjünk nem akarok még egyszer kánikulába hosszú útra menni, pedig nem is én vezettem, na jó az utolsó kb. 100 km-t én. :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése